↑ Return to 2014

Nagyheti szertartások (2014.04.17. – 2014.04.19.)

A húsvéti szent háromnap az egész liturgikus év és „hitünk csúcspontja”. A szent háromnap húsvét egyetlen eseményének hármas napja; nem előkészület a húsvétra, hanem maga a húsvéti ünneplés. Tárgya: nagycsütörtök estétől nagypéntek délutánig az Úr szent vacsorájának emlékezete és szenvedésének kezdete; nagypéntek estétől nagyszombat estéig Jézus kínszenvedése és halála; nagyszombat estéjétől húsvétvasárnap estig Urunk föltámadása. Ez az ünneplés tetőfoka, mely húsvét vigíliájával kezdődik és magában foglalja húsvétvasárnapnak, mint az „ünnepek ünnepének” liturgiáját is.

 

Nagycsütörtök az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, a húsvéti szent háromnap első napja. Az olajszentelés az Oltáriszentség alapításának ünnepe. Általánossá vált, hogy délelőtt minden egyházmegyében püspöki szentmise keretében szent olajokat szentelik meg. Este a plébániatemplomokban az utolsó vacsora emlékmiséje van megtartva.

Esti mise szertartásához tartozik az oltárfosztás, az Oltáriszentség szentsír fölötti őrzése, a harangok elnémulnak megjelennek a kereplők. A szentmise végeztével este, ill. éjszaka része az Olajfák hegyén imádkozó Jézusra való emlékezés. A hívek virrasztást tartanak a templomban.

 

_MG_0004.JPG (900×600)

_MG_0007.JPG (900×600)_MG_0010.JPG (900×600)_MG_0013.JPG (900×600)_MG_0019.JPG (900×600)_MG_0020.JPG (900×600)_MG_0022.JPG (600×900)

 

 




Nagypéntek Jézus szenvedésének, halálának és temetésének napja, a liturgiában a húsvéti szent háromnap második napja. A megváltó szenvedésének és kereszthalálának ünnepe. Szigorú böjti nap.

Általában a kereszthalál vagy a temetés órájában kezdődik az úgynevezett csonka mise. A szertartások kezdésének időpontjai a nagycsütörtöki szerint alakultak. Az igeliturgiát néma leborulás vezette be a díszeitől megfosztott oltár előtt. A szertartásban a két olvasmány után a Szent János apostol evangéliumából a Jézus szenvedéstörténetét a Passiót hallgathattuk meg az énekkar közreműködésével, majd ezt követték az egyetemes könyörgések és a kereszt hódolat. Az oltárok nagypénteken minden díszüktől megfosztottak, az Oltáriszentséget áldoztatás után a szentsíron őrzik.

lblEKGki97vSagZ8Nd_t7uucuV3p-zBhnMv1v9_Ijys=w900-h600-no (900×600)

_MG_0105.JPG (900×600)_MG_0109.JPG (600×900)_MG_0117.JPG (900×600)_MG_0124.JPG (900×600)
_MG_0126.JPG (600×900)_MG_0127.JPG (600×900)_MG_0131.JPG (900×600)_MG_0132.JPG (900×600)




Nagyszombat Jézus sírban pihenésének az ideje, a liturgiában a húsvéti szent háromnap harmadik napja. Üdvtörténetileg e naphoz kötődik Jézus pokolraszállása is. – Az evangéliumok szerint Jézus halálának évében az ószövetségi húsvét szombatra esett. Jézust az előző (készületi) napon feszítették keresztre s temették el, és a tanítványok a szombatot a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték (Lk 23,56). Jézus föltámadásának ideje vasárnap hajnal (a „Nap”kelte). Nagyszombat szentmise nélküli nap, csöndes virrasztás a szent sírnál, illetve lelki készülődés a föltámadásra húsvét vigíliája. A nagyböjt ideje csak nagyszombaton délben ért véget.  A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja szorgalmazza, hogy a húsvéti vigília nagyszombat este, sötétedés után, vagy húsvétvasárnap hajnalban kezdődjön.

 

Húsvét vigíliája húsvét éjszakája, a húsvéti szent háromnap középpontja. Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben, főként a keresztelés szertartásában.

Liturgiájának fő részei: A húsvéti fény megáldása, a fény, amellyel Krisztus föltámadása bevilágítja ezt az éjszakát. A tűzszentelés szertartása, a húsvéti gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, valamint a templom teljes kivilágítása jelzi Krisztus világosságának szétáradását. A húsvéti örömhirdetés (Exsultet), a húsvét ünnepélyes meghirdetése a húsvéti gyertyát megszentelő és felajánló örömének. – Mivel a gyertya „a mi húsvéti bárányunk” szimbóluma, az exsultetet a lehető legünnepélyesebben éneklik, előtte megtömjénezik a gyertyát. Diákonus vagy pap énekelheti. Az exsultet bevezetője a húsvéti öröm kiáradása a mennyből a földre, az Egyházra, a konkrét közösségre. Hálát ad a húsvét előképéért, fölsorolja az életet átalakító kegyelmeket, melyek ezen az éjszakán fakadtak. A méhek munkájából a méhkirálynő által készített viasz (a húsvéti gyertya anyaga) szimbolizálja a hívők buzgóságát, mely az Egyház által lesz Isten előtt kedves ajándék. Az exsultet befejezése fohász: a húsvét kegyelmei maradjanak meg bennünk egész életünkön át, azaz a föltámadott Krisztus szimbóluma, a hajnalcsillag találja bennünk égve buzgóságunk, a gyertya lángját, amikor majd eljön övéiért. Az ószövetségi olvasmányok, a szó, Isten igéje, amely az ószövetségi előképekben és az Újszövetségi beteljesedésében adja elénk megváltásunk nagy művét. A keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás, a víz, mely a Krisztus halálából és föltámadásából fakadó élet és kegyelem jele és a keresztség anyaga. A keresztség liturgiája és a keresztségi ígéret megújítása tudatosítani akarja, hogy Krisztussal együtt nekünk is meg kell halnunk a bűnnek, és vele együtt föltámadva Istennek kell élnünk. Az eukarisztia liturgiája a kenyér és a bor az eukarisztikus ünneplésben anyaga és eszköze Krisztus halálának és föltámadásának, hiszen a szentmise a húsvéti misztérium szentségi megjelenítése. A szentséges körmenet – föltámadási körmenet.

A föltámadási körmenet kivonul a templomból, s a föltámadási körmenet alatt 4x szentségi áldást ad a celebráns. A föltámadt Krisztus szobrát, az „Alleluja-szobrot” egy „érdemesebb” férfi viszi, a baldachint és a lámpákat vinni külön tisztség; napjainkban általában az egyházközség képviselőtestület tagjai viszik. A föltámadási körmenet végén az Alleluja-szobrot az oltárra vagy külön tartóra helyezik, s ott marad Áldozócsütörtökig. Napjainkban városon is szokás az ablakba égő gyertyát tenni a feltámadási körmenet útvonalán, s minden résztvevő lehetőleg égő gyertyát visz a kezében.

_MG_0201.JPG (600×900)

_MG_0205.JPG (600×900)_MG_0212.JPG (900×600)
_MG_0218.JPG (900×600)


 

Húsvétvasárnap, a föltámadás vasárnapja, a liturgikus év legnagyobb ünnepe. Ünnepi miséje a föltámadt Krisztust ünnepli, akié a hatalom és dicsőség mindörökké. Bennünket arra int, hogy a világosság gyermekeiként új életre kelve az odafönt valókat keressük.

Az adott cikk linkje: http://www.kunsziget.plebania.hu/esemenyek-unnepek/archivum/2014-2/nagyheti-szertartasok-2014-04-17-2014-04-19/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This blog is kept spam free by WP-SpamFree.